Egy háború, amiről nem tudott - Magyar Rádió,Hadtörténeti Múzeumban,Vendégünk Gyermuska Pál,Hatvani Tóth Erika, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Egy háború, amiről nem tudott

2007-06-15 14:14:38, péntek

	Egy háború, amiről nem tudott a világ 2007. június 15., péntek 11:43 Magyar Rádió A második világháború után, 1944 és 53 között a litvánok kitartó ellenállást szerveztek a szovjet elnyomás ellen. A függetlenségi mozgalomról nem csak a szovjet blokkon belül nem tudtak, de sokáig nyugaton sem. A Hadtörténeti Múzeumban most egy kiállítás mutatja be az ellenállás történetét. A második világháború után, 1944 és 53 között a litvánok kitartó ellenállást szerveztek a szovjet elnyomás ellen. A függetlenségi mozgalomról nem csak a szovjet blokkon belül nem tudtak, de sokáig nyugatos sem. Háború a háború után - ez a címe annak a kiállításnak, amelyet tegnap nyitottak meg a Hadtörténeti Múzeumban, és amely egy olyan háborúról szól, amiről eddig nem, vagy csak nagyon kevesen tudtak. Nevezetesen, hogy a második világháború után, 1944 és 53 között a litvánok kitartó ellenállást szerveztek a szovjet elnyomás ellen, erről szól a megnyitón bemutatott dokumentumfilm is. Vendégünk Gyermuska Pál, az 56-os Intézet tudományos titkára. Miért nem tud erről a litván ellenállásról a világ? - A szovjet hatóságok olyan sikeresen titkolták el ennek a háborúnak a tényét, hogy arról sem a korszakban, sem évtizedekkel később nem csak a szovjet blokkon belül, hanem nyugaton sem. Az első híradások nyugat felé 1947-48-ban jutottak el, amikor ennek a függetlenségi mozgalomnak több képviselője Lengyelországon keresztül nyugatra szökött, és különféle dokumentumokat - a szovjet megszállásról, az NKVD-s alakulatok atrocitásairól és a deportálásokról - vittek magukkal. És aztán így került ez a CIA-hoz is, tehát még az amerikai központi hírszerzés is csak 1948-tól szerzett tudomást. És ami furcsa, hogy persze nem a függetlenségi háborúra koncentrált a hírszerzés, hanem mondjuk az uráli hadiüzemekre volt leginkább kíváncsi, és volt olyan litván, akit erre akartak kiképezni, és ejtőernyővel visszadobták utána. Tehát lényegében nem kapott érdemi segítséget, sem politikai sem hírszerzési, sem egyéb utánpótlási szempontból ez a függetlenségi háború. Milyen dokumentumok segítségével álltak a világ elé? - Egyrészt létezett egy illegális sajtó, tehát egy teljes szamizdat kiadás létezett Litvániában. Másrészt amiből dolgozik lényegében ma is ez a múzeum és a kiállítás, rengeteg fénykép készült, illetve a lakosság óriási többsége támogatta ezt a partizánmozgalmat, tehát erről nincs pontos listánk, hogy mit vittek magukkal, de ilyen dokumentumok képzelhetők el, hogy vallomások, tanúságtételek, újságdokumentumok és fényképek. Mikor mindez kiderült, azt mondja 47-48-ban kaptak róla hírt, még további 5-6 évig tartott ez az ellenállás, mi vetett ennek véget? - A háború több fázisban zajlott. Az első 1944-től 46-ig. Ez volt a legdurvább és a legaktívabb szakasz. Ebben körülbelül 10 ezer ember vesztette életét. A következő nagy szakasz 1946-tól 48-ig tartott, ami lényegében a formalizálódás időszaka volt, amikor a különböző, szinte független partizáncsoportok megpróbáltak egységesülni. 1949 februárjában hozták létre a különböző partizánszervezetek kongresszusát, és ők egy egységes vezetést alakítottak ki. lényegében ekkor hozták létre azokat a körzeteket, katonai körzeteket, amelyek alapján szervezett, egyenruhás, rangjelzésekkel ellátott mozgalommá alakult át. Ez az első igazán nagy csapásoknak az időszaka, mert tömeges deportálással válaszolnak a szovjet hatóságok, hogy a támogatást megvonják partizánmozgalom mögül. És a harmadik szakasz egy leágazó szakasz, 1948-tól 53-ig, amikor lényegében 2-3 ezer ember, aki kitart az erdőkben, földbe ásott bunkerekben és más lehetetlen módokon. Tehát ez a deportálási hullám, ez a lelki és fizikai terror törte le az ellenállást? -A legteljesebben. Különböző adatok vannak a 118 ezertől 130-140 ezer emberig, tehát óriási számokról beszélünk, és a különböző kimutatások szerint ahogy itt lehetett olvasni, a lakosság tíz százalékát érték Litvániában ebben az időszakban, tehát 1953-tól 55-ig különféle megtorló intézkedések, deportálás, börtönbe vetés, elítélés. Hatvani Tóth Erika

0 komment , kategória: Általános

Címkék: partizánmozgalom, rangjelzésekkel, deportálásokról, lengyelországon, dokumentumfilm, dokumentumokat, formalizálódás, atrocitásairól, tanúságtételek, legteljesebben, függetlenségi, megszállásról, kongresszusát, deportálással, ellenállásról, megpróbáltak, hadtörténeti, egységesülni, évtizedekkel, hadiüzemekre, ejtőernyővel, februárjában, visszadobták, kiállításnak, intézkedések, dokumentumok, segítségével, utánpótlási, szempontból, világháború, nevezetesen, koncentrált, litvániában, képviselője, mozgalomnak, ellenállást, második világháború, litvánok kitartó, szovjet elnyomás, függetlenségi mozgalomról, szovjet blokkon, kiállítás mutatja, ellenállás történetét, háború után, címe annak, olyan háborúról, megnyitón bemutatott, 56-os Intézet, litván ellenállásról, szovjet hatóságok, első híradások, függetlenségi mozgalomnak, Magyar Rádió, Hadtörténeti Múzeumban, Vendégünk Gyermuska Pál, Hatvani Tóth Erika,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]